Lima és Chancay
A tereprol Limaba visszaterve folytatodott a labormunka, amit a honap kozepere sikerult lezarnunk. Ennek eredmenyekepp osszesen 760 tollmintabol vontunk ki DNS-t amikre most nagy utazas var, ugyanis el kell jutniuk majd Ausztraliaba, ahol tovabb folytatjuk a mar kivont DNS-eken valo analizist. Rob marcius 6-an tert vissza Canberraba nagy elmenyekkel a hata mogott, de sajnos a mintakat meg nem tudta magaval vinni, ugyanis hianyoztak meg az exportalasi es importalasi engedelyek, CITES-es fajokrol leven szo. Az engedelyek elintezese a masik, ami meg hatra maradt Limai tartozkodasunk alatt.
Harom hetre Londonbol egy regi ismeros, Kelly erkezett Peruba, akivel meg a legelejen, 2008-ban onkenteskedtunk egyutt TRC-ben. Vele es Lizzie-vel mentunk harmasban az elso terepszezon utan eloszor Mancora-ba, Eszak-Peruba. Nagy meglepetes volt viszont latni itt Limaban, ahol Lizzie-ek hazaban szallt meg. Sokszor talalkoztunk a harom het alatt, es madaraszni is mentunk egyutt a kozeli helyekre. Kozben befejezte MSc-jet Londonban, amit a Kek-torku arakrol irt Igorral a boliviai tereprol (legveszelyeztetettebb ara faj). Jo volt ujra talakozni, semmit sem valtozott.
Furcsa volt, hogy vegre befejeztuk a labormunkat Limaban, es az utolso kiteket is elhasznaltuk. Cinti a honap vegen ket magyar volt kollegajaval, Zsofival es Akossal egy kethetes del perui korutra indultak (Ica-Nazca-Arequipa-Puno-Cuzco). Braulio is eljott Limaba par hetre kipihenni a hosszu terpmunka faradalmait a varosban. Vele egy Limatol par orara eszakra fekvo varba latogattunk el nehany napra. A var neve Chancay, a kozelben feltart pre-inca kultura is errol a varosrol kapta a nevet. Castillo de Chancay a varos nyugati reszen a Csendes-ocean partjan fekszik. Egy nemesember, aki sokat utazott Europaban 1922-ben kezdte el epittetni a varat felesegenek, azzal a ponttal szemben, ahol a chilei hadihajo, a Covadonga 1889-ben elsullyedt.
Bucsu Tambopata-tol
A januari terepkiszallas utan 2 hetet toltottem Limaban, mialatt egy eloadast kellett tartanom a Termeszettudomanyi Muzeumban a tambopatai kutatasunkrol. Cinti meg terepen maradt egy darabig, folytatva a filmezest amivel a Rainforest Expeditions bizta meg. Miutan o is visszatert Limaba, folytattuk a tollakbol valo DNS kivonast a Cayetano egyetem laborjaban, hetvegenkent sem pihenve.
Februar 12-en Puertoba repultem egy utolso terepkiszallasra Tambopatan. Szuletesnapomat mar TRC-ben tartottuk, majd folytattuk a csapdazasokat a mesterseges feszkeknel, valamint a folyo felso szakaszan talalhato, tavaly regisztralt termeszetes feszkek ellenorzeset.
Februar 22-en Puertoba erkezett az elsodleges temavezeom, Rob Heinsohn szinten Ausztraliabol, hogy vegre szemelyesen is megismerhesse az elmult 3 terepszezon kutatasi helyszineit. Nem egeszen 2 hetet toltott velunk a terepen, bepillantast nyerve a kutatas minden apro aspektusaba. Puertoban megerkezese utan elmentunk madaraszni egy napra motorbiciklit berelve. Sajnos ezuttal nem indult tul szerencsesen az utunk, ugyanis Puertobol TRC-be menet, a 7 oras hajout legvegen a hajomotor technikai okok miatt felmondta a szolgalatot... igy aztan Rob elso ejszakajat az Amazonas menten a hajoban toltotte :) (viszont lattunk egy haromujju lajhart egy fan a folyoparton!!) Persze Rob cseppet sem banta a kalandos utat, hiszen o maga is terepbiologus, aki 7 evet kutatott papagajokat Queensland esoerdeiben, majd 6 evet toltott Afrikaban oroszlanokat tanulmanyozva (szemelyes honlapja: http://people.anu.edu.au/robert.heinsohn). Terepen viszont mar regen jart, es raadasul eloszor Del-Amerikaban, igy a terepmunka minden pillanatat szemmel lathatoan elvezte! Ausztraliaban mar nagyon sokat meseltem neki TRC-rol, bar letezeserol ketelkedni kezdett a hajoban toltott ejszaka soran.. :) Szerencsere elelmunk 2 hetre elegendo volt, es par uveg alkohol is akadt a hajoban, igy nem sokat szomorkodtunk. Masnap delutan azonban szerencsenkre a Rainforest egyik hajoja turistakat vitt TRC-be, es elvontatott minket odaig.
Szerncsetlensegunkre viszont Pablonak, a szerelonkenk, nem sikerult megjavitani a motort Puertoban masfel het alatt (hianyzott egy fontos alkatresz amit be kellett rendelni), igy vegig TRC-ben maradtunk es sajnos mar nem sikerult eljutnunk bucsut venni Candamo-tol. Viszont TRC-ben is sok teendo akadt (mint mindig, sosincs ido unatkozni): befejeztuk a csapdazasokat es a mintaveteleket, leltaroztunk, eladtuk a terep-felszerelesunk nagy reszet, a maradekot pedig Rob vitte magaval Ausztraliaba. A vegen meg a hajot is sikerult eladni a kesobb megjavitott motorral Infierno helyi kozossegenek. TRC-ben mukodokepes hajo hijan az egyik nap kajakozni mentunk egy felfujhato csonakkal, amit a hatunkon cipeltunk az osvenyeken egy kis patakig. Ott ujra felfujtuk es lecsorogtunk vele a Tambopata-ig, majd TRC-nel kotottunk ki.
Egyszer sajnos minden veget er... Mikor 4 evvel ezelott eloszor erkeztem Tambopatara, hogy onkenteskedjek a Macaw Projectben, nem gondoltam volna, hogy ennyi idore maradok. Az idei, harmadik terepszezonnal lezarult a PhD kutatasom terepi resze es ezzel Tambopatan valo tenykedesem. Sosem konnyu ennyi ido utan magunk mogott hagyni egy mar jol ismert helyet, ahova annyi elmeny fuz. Rengeteg tapasztalatot es kalandot is koszonhetek Tambopatanak az elmult evek soran, mely emlekeket es tapasztalatokat mindig magammal vihetem barhova is sodorjon az elet ezutan. Robbal egyutt tavoztunk a tereprol marcius 5-en. Ahogy gepunk elhagyta Puerto kis repteret, az ablakbol jol kivehetok voltak a Tambopata-folyo girbe-gurba kanyarulatai es a vegelathatatlan, egyenlore meg erintetlen esoerdo. Pont olyan volt, amilyennek eloszor meglattam evekkel ezelott, megis annyi mindent jelentett mar ezuttal. A gep visszatarthatatlanul emelkedett, s a folyo egyre kisebbnek es tavolabbnak latszott, majd a felhokbe erve eltunt a szemunk elol, mintha az egesz csak egy szep alom lett volna..
Talan, hogy megsem az volt bizonyithatja Cinti rovidflmje, amit a Rainforest Expeditions-rol es a kutatasrol keszitett. Ki tudhatja.. ahogy a videoban is mondjak: A vilag legcsodasabb esoerdeje most ratok var...
2012. febr. 1.
TRC, Tambopata
Januar 10-en ismet Puerto Maldonadoba utaztam, amivel kezdetet vette az utolso terepszezonom Tambopatan. A TRC kornyeki feszkekben mar javaban koltottek az arak, sok feszekben meg csak tojas, de nehanyban mar egesz nagy fiokak is voltak. Mivel ez a koltoszezon idoszaka, sokan a projektbol csak erre az idore jonnek Tambopatara, mint peldaul Don. De velem egy idoben erkezett meg Texasbol Sharman es Bruce, a projekt allatorvosai is.
Januar 18-an jott latogatoba az egyik temavezetom Ausztraliabol, Rod Peakall, aki a kutatasom genetikai reszet mentorolja. A honap vegen egy konferenciara volt hivatalos Los Angeles-ben, de elotte eljott meglatogatni a projektemet a terepen. Rod elso alkalommal jart Del-Amerikaban, igy minden egyes reszlet nagy elmeny volt szamara.
Egy hetig volt velunk Tambopatan, de ezalatt az ido alatt tobb dolgot latott es tapasztalt, mint masok honapok alatt. Elvittuk a collpakra, ott volt mikor adult arakat csapdaztunk a mesterseges feszkeknel es muholdas telemetrias nyakorvvel lattuk el oket, segitett a famaszasnal es a mintavetelezesben, uj feszkek kereseseben, es meg sorolhatnam. A szabadidonkben pedig Roddal es Donnal osszeulve az egyetemi dolgokrol, mintak elemzeserlo, es a hogyan tovabb-rol ertekeztunk.
Meg Candamoba is elmentunk kempingezni (Rod, Bruce, Braulio es en), ahol tobbek kozott tapirokat, es egy jaguart is lattunk. A vizallas eleg magas volt ahoz, hogy bejussunk a Candamo-medencebe, de szerencsere nem esett az eso, igy vegig ragyogo tiszta idonk volt. Este a tabortuz felett halat sutottuk, amit Braulio fogott utkozben. Bruce hobby csillagaszkent magyarazta a konstellaciokat, amik tisztan kivehetoen ragyogtak felettunk az egen.
Mikor visszaerkeztunk Candamobol, Cinti is beesett TRC-be, ot megint a Rainforest kuldte forgatni, de kihasznalva az alkalmat, hogy itt van sikerult vadvilagot is forgatnunk, es interjukat a project munkatarsaival es Roddal a kutatasrol.
Rod tambopatai latogatasa utan meg par napot Cuscoban es a Machu Picchu-nal toltott, mielott tovabb repult volna a konferenciajara. En meg egy hetet toltottem TRC-ben, majd januar legvegen visszarepultem Limaba.
Limai Karacsony es Ujev
A karacsonyi keszulodes mar december elejen kezdetet vette, meg az egyetemi laborban is allitottak mu-karacsonyfat a PCR gepek mellett :)
December 16-an egy karacsonyi reggelire voltunk hivatalosak Mario lakasan (a Rainforest Expeditions egyik igazgatoja, es mellesleg felig magyar). Itt gyultek ugyanis ossze a Rainforest dolgozoi egy karacsonyi ajandekozasra. Jo erzes volt hivatalosan is a Rainforest kotelekebe tartozni.
Braulio az unnepekre visszautazott Puertoba, valamint, hogy elokeszitse a hajot az utolso terepszezonunkra. Cintivel szakadatlanul folytattuk a labormunkat Limaban, csak Karacsonyra es Ujevre alltunk le, de meg az unnepek kozott is bejartunk a laborba, szerencsere mar kulon engedelyunk volt erre is, bar a labor kulcsat nem volt egyszeru megtalalni..
A Karacsony itt Peruban igazan nagy unnepnek szamit, 24-en ejfelkor hatalmas tuzijatekkal fogadtak a messias szuleteset. Ez az unnepseg egeszen ejjel 2-ig tartott, legalabbis itt Mirafloresben. A szilveszter sem volt csekelyebb, ekkor Cintivel kimentunk az oceanpartra, ahol mar rengetegen gyulekeztek, ki-ki a maga pezsgojevel es pezsgospoharaival, mintha csak ejfeli piknikre keszulnenek. A levego paras volt az oceantol, olyan 20 fok meleg lehetett az ido. Mar joval ejfel elott elkezdtek kiloni a hazi petardakat es tuzijatekokat. Itt a szilvesztert az emberek csinaltak, mindenki hozott tuzijatekot, amit legalisan lehetett robbantgatni az utcakon, parkokban. Mi az elejen kisse meglepetten es ijedten setaltunk a parton, de hamar megszoktuk, hogy barhol, barmikor, barki, akar tolunk egy meterre is kilohet egy tuzijatek raketat... :)
Termeszetesen ejfelkor erte el az egesz karnevali kavalkad a tetopontjat, akkor ugyanis mindenki egyszerre lott ki mindent amije csak volt, a szelrozsa minden iranyabol. Ameddig csak ellattunk a varos minden negyzetmetere izzott a tuzijatekoktol, hihetetlen latvany volt, mint a Disney filmek elejen. Nem olyan volt, mint a megszokott tuzijatekok, ahol messzirol szemleljuk az eget, itt szo szerint a tuzijatek kozepeben setaltunk, egeszen ejjel 2-ig. Felejthetetlen elmeny volt!
Az ujevvel aztan folytatodott a labormunka mintha mi sem tortent volna. A labor mellett Cinti a filmek vagasaval volt elfoglalva, amit a Rainforestnek csinalunk. Meg egy hangstudioban is jartunk, hogy narraciot vegyunk fel a videokhoz.
Januar 6-an ujra Mario-hoz voltunk hivatalosak, ezuttal azonban ebedre, es mi foztunk! Azt kerte ugyanis tolunk, hogy egy magyaros ebedet keszitsunk. A felig magyar, felig olasz csaladdal osszefogva halaszlet, marhaporkoltet galuskaval, es madartejet csinaltunk, itt Limaban. Mindenkinek nagyon izlett, Mario kozben szorgosan keszitette a kulonbozo alapu Pisco sour-okat, Peru nemzeti italat. Jol sikerult az osszejovetel es Mario csaladjat is jobban megismerhettuk.
Cintit Karacsonyra a Rainforest felkerte egy rovid video osszeallitasara Tambopatarol. Ide azokata a felveteleket hasznalta fel, amit meg marciusban rogzitettunk Tambopatan es Candamoban. Azt hiszem nagyon jol sikerult az osszeallitas, ami huen tukrozi a hely elovilagat. Hihetetlen ugy vegignezni a videot, hogy minden egyes jelenetrol es helyszinrol tudod, hogy hol keszult, hiszen ott voltal, vagy te magad rogzitetted :) Remelem nektek is tetszeni fog, itt tekinthetitek meg:
2011. dec. 13.
Lima - Nasca - Huacachina
A hideg Cuscobol jo volt visszaterni a tavaszodo Limaba. Ujabb labormunka kovetkezett a varosban, ami egeszen kibirhato igy, hogy egyszer terepre, maskor konferenciakra jar az ember.
November legvegen a Rainforest Expeditions Cintit egy hetre Refugioba kuldte egy training-filmet forgatni. Itt Limaban kozben osszefutottunk Alex-el, egy professzor Ciprusrol, aki TRC-be jott kutatni (a hajomat is kiberelte), es a cuscoi konferencian is reszt vett. Megmutattuk neki a varost es elmentunk par jo helyre madaraszni.
Cinti tavolletet kihasznalva Braulioval mi is elmentunk kicsit kikapcsolodni a labormunkabol. Mi csak Nasca-ig jutottunk ahol 2008 oktobereben (lasd akkori blog) jartam utoljara. Jo volt ujra latni a helyszint, es megmutatni Braulionak, aki perui letere meg nem is jart itt :) Megneztuk a geoglifakat, muzeumot Icaban, a nekropoliszt es meg sok minden mast. Ujra talalkoztam Viktoria-val, aki Maria Reiche tanitvanyakent meg mindig a vonalakat vedelmezi es kutatja. Jo volt ujra latni, semmit sem valtozott, ahogyan Nasca sem. Ugyanaz a poros kisvaros a sivatag kozepen, a meg mindig megfejtetlen geoglifaival.
Nascabol visszafele egy ejszakara megalltunk a Huacachina-oazisban is (ahogy tettem ezt 3 evvel ezelott). Itt sem valtozott semmi, egy paranyi oazis a Szaharanak tuno taj kozepen. Igazan nagy nyari hoseg fogadott itt minket, akarcsak Nascaban. Delutan elmentunk a homokfutokkal szaguldozni es homokdeszkazni a dunek kozott. Visszautunk Limaba kicsit kalandosra sikeredett, ugyanis valami sztrajk miatt lezartak a Pan-amerikai autopajat. Szerencsere azonban a buszsofor nem tetlenkedett, kerte, hogy huzzuk be a fuggonyoket, hajoljunk el az ablakoktol, majd kovergazzal attorte a barikadot.. Igy szerencsesen sikerult visszaerkeznunk Limaba, Cintivel egy napon, elmenyeket cserelni, majd folytatni a labormunkat az egyetemen.
Cusco: IX Neotropical Ornithology Congress
A rovid tambopatai kalandozas utan ismet visszatertunk a szurke limai hetkoznapokba es folytattuk a labormunkat a Cayetano egyetemen. Ugyszinten keszulni kellett egy nemzetkozi ornitologiai konferenciara ami Cusco-ban kerult megrendezesre november 8 es 14 kozott: IX Neotropical Ornithology Congress.
A konferencian tobb ezren vettek reszt, en egy eloadassal es egy poszterrel keszultem, osszesen viszont a Tambopata Macaw Project-el 18 eloadassal es szamos poszterrel vettunk reszt a konferencian. Most eloszor volt igazan egyutt az egesz project: Texasbol, Limabol, es TRC-bol mindenki eljott, alig maradt valalki TRC-ben. Nagyon fura volt igy egyutt lenni TRC-tol tavol egy teljesen mas helyszinen. Azonban nem csak a Tambopata Macaw Project tagjaival talalkoztam, hanem szamos mas nemzetkozi resztvevovel a vilag minden reszerelol, de foleg Kozep- es Del-Amerikabol. Jottek Mexicobol, Venezuelabol, Boliviabol, Braziliabol, Argentinabol, es meg sorolhatnam. Itt volt Igor is, korabbi fonokom Argentinabol es akivel kesobb meg Boliviaban is dolgoztam. Igazan jo alkalom volt ez a konferencia kapcsolatteremtesre is.
A konferencia tehat nagyon jol sikerult, az egyik nap pedig Leo-ekkal egy kozeli termeszetvedelmi teruletre tettunk egy egesz napos kirandulast a hegyekben. Jott par idegenvezeto a Rainforesttol is velunk, es meg egy kisebb Machu Picchu-t is meglatogattunk. Egesz nap csak a hegyeket jartuk uttalan osvenyeken, madaraszva, igy a nap vegere mindannyian elegge elfaradtunk.
Odafele Limabol autobusszal mentem, ami eleg kenyelmes volt, de vagy 20 oraig tartott az ut Cuscoig. Igy visszafele mar a konnyebb legi utat valasztottam. Jo volt egyutt lenni a project tagjaival, akikkel normal esetben csak a terepen dolgozunk egyutt. Kicsit nosztalgikus is lett ez a talakozo, ugyanis a csapat jelenlegi mivoltaban hamarosan szetoszlik: Lizzie januar vegen hagyja ott a projektet (mint allatorvos es adminisztrator), en marciusban fejezem be az utolso terepszezonomat Tambopatan, Gustavo pedig juliusig vallalta a trepvezetest TRC-ben.
2011. okt. 31.Stand Up Paddling Tambopatán
Szeptemberben folytattuk a labormunkat Limaban, vagyis a Tambopatan gyujtott ara tollakbol valo DNS kivonast. Oktober elso ket heteben pedig visszatertunk egy rovid idore a terepre Tambopataba ket okbol is.
Az elso ok a Rainforest Expeditions megbizasabol adodott, ugyanis elsokent akartak kiprobalni az ugynevezett Stand Up Paddling (iSUP) nevu sportot az Amazonas-medenceben. Kurt, a Rainforest egyik igazgatoja osszeszervezett egy csapatot egy par napra, hogy Tambopatan kiprobaljuk ezt a sportot. Az en szerepem a kutatas szolgalataban kiprobalni ezt a felszerelest, ami tulajdonkeppen egy felfujhato szorfdeszkara hasonlit, amin allva kell maradni es ugy evezni egy szal evezovel. A kutatasban annyi haszna lehetne, hogy olyan sekely folyoszakaszokra tudnank beevezni ezzel ahol a hajonk mar megfeneklene, illetve kisebb zavarassal (motorzaj nelkul) megkozeliteni a collpakat tollgyujtes celjabol. A kalandos expediciot a Tavara-folyora szerveztuk, ami TRC-tol egy fel napos utra van a Tambopata-folyon felfele, az andok labai fele haladva. Az expedicio tagjai kozott volt peldaul a C4 Waterman team (Mariko egy sportolo, es Chase egy fotografus), Leo Gonzales a hires perui kajakbajnok, Cintia mint operator, es Shelby iro, aki egy 4 reszes blogot irt a kalandjainkrol:
Nagyon jol ereztuk magunkat az expedicio soran. A Rainforest Expeditions a honlapjan kozolte utleirasunkat: http://www.perunature.com/blog/Amazon_Undertaking
Cintiat pedig felkertek egy rovid film osszeallitasara a kalandunkrol, ami itt lathato:
A masodik ok amiatt Tambopatara utaztunk egy allatorvosi konferencia TRC-ben, amit tobbek kozott Sharman szervezett Texasbol, es ott volt O es Lizzie is, a project allaorvosai. Minden nap eloadasok voltak es nekem is elo kellett adni a kutatasomat. TRC-t elhagyva az utolso napon meg Braziliaba is atugrottunk par orara a vizum meghosszabbitasa miatt..
Jo volt ket hetre kimozdulni Limabol vissza az esoerdobe. Mikor oktober kozepen visszaerkeztunk Limaba, mar enyhebb "tavaszi" ido fogadott, es feltoltodott elemekkel folytathattuk a labormunkat is.
2011. szept. 10.Budapest --> Lima
Texas-t elhagyva junius kozepen hazaerkeztem latogatoba Budapestre, ahol 2 honapot toltottem az europai nyar kellos kozepen.
Pont elcsiptem az Amazonia kiallitas megnyitojat juliusban, aminek a Magyar Neprajzi Muzeum ad helyet. A kiallitas az Amazonas-medence elovilagat, indian kulturait es magyar kutatoit mutatja be. A kiallitast Bankovics Attila Tambopatan keszitett kepei is gazdagitjak. Akik esetleg meg nem lattak, 2012 aprilis 8-ig megtekinthetik a kiallitast a muzeumban.
A szokasos menetrend szerint innen Ausztraliaba kene mennem, am mivel az exportacios engedelyeket a toll es vermintakra meg mindig nem kaptuk meg, ezert effektivebbnek lattuk Peruban nekiallni a labormunkanak. Talaltunk is egy ottani egyetemet ami keszen allt laborhelyet nyujtani a mintaim elemzesenek, igy augusztus kozepen visszrepultem Limaba.
A budapesti nyarbol egyenesen a limai telbe.. Eleg rossz az ido, suru felhoreteg takarja el a napot, napkozben 18C, ejszaka 15C korul ingadozik a homerseklet. De itt legalabb sosem esik az eso, bar neha szital valami csapadek, es az ocean felol gyakran hatalmas kod telepszik Miraflores negyedere, ahol lakunk.
Megerkezesem utan a Cayetano Egyetem (ami Lima egyik legjobb orvosi/allatorvosi egyeteme) doktori iskolajanak igazgatojaval kezdtem meg a kooperacios targyalasokat, ugyanis az o genetikai laborjaban keszultunk dolgozni. Par hettel megerkezesem utan jott Cintia is hogy velunk dolgozzon a laborban, segiteni a mintak genetikai elemzeseben. Nem sokkal ra megerkeztek a DNS kivonashoz szukseges kit-ek is Texasbol, igy vegre el is tudtuk kezdeni a munkat.
Vicces, hogy a laborfelszereles egy reszet a szokasos modon a beszallitoktol rendeljuk meg, viszont egy masik hanyadat Lima egy orvosi es laboreszkozokre specializalt piacan szerezhetjuk be. Ez egy kis sikatorrendszer a kozpont kornyeken, ahol a pipettahegyektol az eppendorf csoveken, szikeken at a mutoasztalig minden kaphato potom aron :)
Hetvegenkent nem dolgozunk a laborban, ilyenkor kirandulni szoktunk a varosban vagy annak kornyeken, regeszeti lelohelyektol termeszetvedelmi teruletekig. Az egyik hetvegen peldaul a Limatol 1 orara delre fekvo Pucusana halaszfaluba latogattunk, de mar kezdjuk megismerni Lima turistaktol gondosan rejtett zugait is..
Texas / Mexico
Peru utan ezuttal az Egyesult Allamokban folytatodott a tortenet.. Az ANU travel grant-jenek koszonhetoen ugyanis lehetosegem nyilt meglatogatni Don Brightsmith temavezetom egyetemet (TAMU) Texasban.
Az ut ezuttal sem sikeredett tul siman, bar errol most nagy reszben en is tehettem. Egy Ausztral antropologus baratomnak szivesseget teve ugyanis elvallaltam, hogy kiviszem nehany Peruban asatason elokerult leletuket az orszagbol. A hivatalos eljaras szerint ugyanis archaeologiai leleteket csak egy elore meghatarozott szemely viheti ki. Mivel az Ausztralok szerencsejere en epp elhagyni keszultem az orszagot, gyorsan beleirtak az exportalasi engedelyukbe, ami szerint 63 mumia csontot es fogat vihettem magammal, amit Ausztraliaban az Ausztral Osi DNS Kozpont (ACAD) laborjaban fognak elemezni, pontosabban DNS-t kivonni beloluk. Emiatt viszont nem szabadott a mintakat atvilagitani a szokasos repteri ellenorzopontoknal, ami karosithatja a csontokban megorzott aDNS-t. Ezert minden egyes biztonsagi kapunal felhivtam a biztonsagiak figyelmet, hogy a csomagban osi emberi maradvanyok talalhatok es ne vilagitsak at, csak max kesztyuvel nezzek at a zacsikat. Persze mindenhol kisse meglepodve neztek ram, de azert szerencsere mindenhol segitokeszek voltak, es nem tettek kart a mintakban.
Cintivel Miami-ig egy geppel mentunk. Mivel az ottani atvizsgalasok (belepes az USA-ba) kicsit sokaig tartottak es mar a csatlakozas lekesese forgott kockan, ugy dontottem, hogy a karanten ellenorzopontnal mar nem fogom kulon felhivni a csontokra a figyelmet, a kerdoivben pedig emberi maradvanyok nem szerepeltek a listan.. Erre a biztonsagi elso kerdese az volt, hogy mi van a taskaban? Csuggedt arccal mar majdnem elkezdtem eloadni a csontok tortenetet, mikor eszrevettem, hogy a muholdas telefon dobozara mutat (amit TRC-bol vittem vissza Texasba). Kinyitotta, atnezte a telefon dobozat, majd rovid elmefuttatas utan a muholdas technikarol tovabbengedett. Kicsit azert megkonnyebbultem, hogy nem a csontos zacskot nyitotta ki.. Miamibol Cinti Budapest fele indult haza, en pedig Tampa-n keresztul Dallas-ba repultem a mumiacsontok kiseretevel. A repterre Gaby jott ki elem az egyik baratjaval, es elvittek Dallas-bol College Station-be, ahol az egyetem talalhato.
Don a texasi egyetemrol iranyitja a Tambopata Macaw Projectet, es bar eleg reg ota dolgozunk egyutt terepen, az egyetemi kornyezetben most sikerult eloszor meglatogatnom. Mivel a projectet nagy reszben Don tanszeke, a Schubot Exotic Bird Health Center tamogatja, innen valok a project fo egyuttmukodoi, vagyis azok az allatorvosok akikkel Tambopatan dolgozunk egyutt. Fura volt mindenkit akit eddig csak tereprol ismertem, most varosi kornyezetben latni..
Don 2 nap alatt bemutatott szinte mindenkinek az egyetemen, majd Peru-ba indult 2 honapra terepre. Gaby Costa Rica-ra ment egy kurzusra, igy en pedig Sharman es Bruce (az allatorvos hazaspar, akiket TRC-bol ismerek) hazaban maradtam. Hatalmas tipikus texasi villa egy kisebb erdovel a kert mogott, toval, valamint 7 papagajjal, 4 kutyaval, 4 macskaval, es a kerti toban meg egy aligatorral..
Sharman az egyetem allatklinikajan egzotikus allatokat lat el, es oktatja az allatorvosokat, Bruce-nak pedig egy surgossegi allatklinikaja van (AEHNT) Dallas kornyeken.
A 6 het alatt amit Texas-ban toltottem sikerult haladnom az egyetemi dolgaimmal, cikkirassal, stb.; jobban megismerni a Scarlet Macaw Genome Project mukodeset es munkatarsait; Gaby-val letesztelni a DNS kivonast tollakbol kit segitsegevel az egyetem genetika laborjaban; ket eloadast tartani a kutatasomrol az egyetemen; es nem utolso sorban a kornyeket is kicsit megismerni.
A kinttartozkodasom vege fele pedig meg egy hetvegere atbuszoztam Mexikoba, meglatogatni barataimat Montereyben, akikkel 2006-ban, az egyetem befejezese utan dolgoztam egyutt a Sierra Madre fenyopapagajain. Nagy elmeny volt 5 ev utan ujra latni mindannyiukat.
Lima / Mancora
Az idei terepszezon befejeztevel Limaba indultunk Cintiaval es Braulioval, azaz a filmes stabbal :), ahol az aprilis hatralevo reszet toltottuk. Hatra volt meg par megbeszeles a Rainforesttel, nehany interju a filmhez, valamint a mintak kategorizalasa, es az engedelyek elintezese. Sajnos elegge ugy tunik, hogy egyhamar nem kapjuk meg az exportalasi engedelyeket, mivel Peru felfuggesztette mindenfele genetikai minta exportalasat az orszagbol, ami meg egy jokora burokraciai kaosszal is parosul. A valasztasi szezon pedig nem nagyon segit mindezeken.. Igy hat temavezetoimmel elhataroztuk hogy keresnem kell egy megfelelo laboratoriumot Limaban, ahol elvegezhetem a genetikai analiziseket a mintak exportalasa nelkul. Szerencsere sikerult is talalni a Cayetano egyetemen egy genetika labort, es osszehozni egy talakozot a laborvezetokkel. Jol sikerult a megbeszeles, es ugy tunik, hogy augusztustol el is kezdhetnenk a munkat a laborjukban.
Vegre kikapcsolodhattunk a hosszu terepszezon viszontagsagai utan. Honapok elteltevel eloszor volt lehetoseg moziba menni es gyorsettermekben etkezni :) Ismet talalkozhattunk baratainkkal akik most Limaban voltak ez ido alatt. Jerico peldaul bejuttatott minket munkahelyere, a nemzetkozi repter teruletere, ahol feladata a repter teruleterol tavoltartani a besurrano allatokat, akik sulyos baleseteket okozhatnak a le/felszallopalyakon. A galambokat peldaul kezzel nevelt solymokkal tartjak tavol, nehogy a turbinakba keruljenek. Nagyon erdekes latogatas volt ez a repter kulisszai mogott. A legnagyobb elmeny talan az volt, mikor a leszallopalya legelejen parkotunk le, es a leszallo gepek csupan par meterrel a fejunk felett ereszkedtek le a magasbol, hatalmas zaj kisereteben. Szo szerint hatborzongato erzes :)
Husvetkor Mancoraba, Eszak-Peruba latogattunk ismet, egy hosszu hetvegere, ahol pedig a strandolas elmenyeinek hodolhattunk a Csendes-ocean partjan.
Majus 1-en hagytuk el szomoruan az orszagot. Cinti Budapestre vitte a felvett videoanyagokat, en pedig Texasba, Don temavezetom egyetemere indultam. Miami-ig egy gepen repultunk, majd onnan szetvaltak utjaink. Mindkettonkben elevenen eltek az elmult honapok eszeveszett kalandjai, egy darab Peru, amit barhova magunkkal vihetunk... engedelyek nelkul :)
2011. ápr. 8.Tambopata/Candamo - a filmkészítés
Marcius rendhagyo honapnak igerkezett az idei terepszezon vegen. Ezt az utolso honapot ugyanis teljes egeszeben egy dokumentumfilm elkeszitesenek szenteltuk. Ezt mar regota tervezgettunk, es sok palyazatunkba bele is irtuk, hogy egy dokumentumfilm keszulne a kutatasomrol es a treuletrol. A vegso kulcsot a megvalositashoz viszont az jelentette, hogy a decemberi megbeszelesunk utan a Rainforest Expeditions - a Tambopata-folyon levo 3 eco-lodge (TRC-t is beleertve) tulajdonosa - kesz volt finanszirozni a filmezes koltsegeit.
A honap elejen erkezett Cintia Puerto Maldonadoba, egy igen hosszu repulout utan Budapestrol. Akik nem ismernek, Cinti egy volt evfolyamtarsam aki zoologuskent az egyetem elvegzese utan termeszetfilmek keszitesere specializalodott. Peruba onkenteskent jott filmezni, a felszerelest, szakmai hatteret es a studiot a film vagasahoz Cinti munkahelye, a Termeszetfilm.hu tudomanyos filmmuhely biztositotta. Mindezeket osszeteve sikerult igen alacsony koltsegvetessel csodalatos felveteleket keszitenunk full-HD minosegben.
Szerencsere a sajat kutatasomat sem kellett elhanyagolnom a filmezes kozben, vegulis nagy reszben errol keszult a dokumentumfilm. Elegyitve a kellemest a hasznossal a lodge-ok kozott valo utazgatasunk soran sikerult meg 2 begyujtest szervezni a Tambopata-folyo collpairol, osszesen 358 tollmintaval gazdagitva a mintaelemszamot :)
Marcius elejen Puertobol egybol TRC-be hajoztunk, hogy ott kezdjuk az egeszet. Jerico, a limai baratom, meg mindig velunk volt es meg egy egesz het maradt a szabadsagabol. Jerico igazan nagy segitsegnek bizonyult TRC filmezese soran, mivel nagy tapasztalattal rendelkezik a kulonbozo maszasi technikakban, sot Limaban meg onkentes tuzolto is.. TRC-ben szamos termeszetes es mesterseges ara feszekodut masztunk meg, de ezuttal egy masodik kotelet is el kellett helyeznunk a fan, igy a feszkeket es a maszast a lombkorona szintjebol tudtuk felvenni kulonbozo aspektusokbol. Egy csigarendszer segitsegevel Cintit leeresztve a kameraval az ereszkedes elmenyet is rogziteni tudtuk.
A feszkek es a fiokak meresen tul a Tambopata Macaw Project mindennapos munkajat is filmre vettuk TRC-ben. Sot, ezen felul a kutatokkal, onkentesekkel, turistakkal, idegenvezetoikkel es TRC dolgozoival meg video-interjukat is keszitettunk. A TRC kornyeken talalhato kilatotorony melletti hatalmalmas fara pedig meg egy uj feszekodut is felhuztunk, amit a ket magyar jelenlevo tiszteletere Budapest-nek neveztunk el :) Termeszetesen filmre vettuk az egesz procedurat a fa alol es a toronybol, ami mellesleg nagyszeru ralatast biztosit az uj feszekre. A Rainforest Expeditions nehany magyarazo abrat es leirast fog a segitsegunkkel elhelyezni a toronyban, igy a turistak tobbet megtudhatnak a kutatasrol es lathatjak hogyan masszak meg a kutatok ezeket a 30-40 m magasan elhelyezkedo feszkeket.
Marcius derekan Jericonak vegul vissza kellett mennie Limaba, igy Cintivel es Braulioval harmasban vagtunk neki egy utolso latogatasnak a Candamo-medencebe. Bar mar az esos evszak vegen jartunk, Braulio tapasztalatanak koszonhetoen azonban ujra bejutottunk a medence kozepeig, es ezuttal filmes bizonyitekunk is van ra! :) Ott egy interju soran probaltam elmagyarazani ennek a hatalmas biodiverzitassal rendelkezo helynek a fontossagat es a ra leselkedo veszelyeket. Amugy minden velem keszult interjut magyarul, angolul es neha spanyolul is rogzitettuk :) Ha mar a filmezes miatt ujra Candamoban jartunk, ujra megmasztunk 2 feszket, amikben legutobb csak tojasokat talaltunk. Ezuttal egy-egy Ara macao fioka vart rank a feszkekben, nagyon jelentosegteljes vermintakkal jarulva hozza a kutatashoz.
A Rainforest Expeditions-al valo megallapodasunk szerint szamos napot forgattunk Posada Amazonas-ban es Refugio Amazonas-ban is, bemutatva a lodge-okat, kornyezetuket, es dolgozoikat interjukon keresztul. Filmeztunk Infierno indian kozossegeben, fokent Braulioek haza tajan, de Rainforest meg egy extra utat is elintezett szamunkra a Palma Real - szinten ese-eja - indian kozossegbe.
Szamos felvetelt keszitettunk a helyi esoerdoket fenyegeto veszelyekrol, mint pl. Puerto Maldonado varosa, az uj Inter-Oceanic autopalya, aranymosas a folyoban, stb. Aprilis elejen meg egy par napra visszatertunk TRC-be, hogy letart keszitsek az otthagyott terepfelszereleseimrol, ezaltal lezarva ezt a terepszezont is. Puerto Maldonadoba vezeto hajoutunkon meg egy utolso gyujtest is beiktattunk a collpaknal.
Felveteleinkkel Tambopatat szamos latoszogbol szeretnenk bemutatni, tobbfele csatornan keresztul:
- Felvetelek a Rainforest Expeditions-nek amit a turistaknak lehet leveiteni, vagy a honlapjukon, Facebook lapjukon tehetnek kozze, elmeselve a lodge-ok tortenetet, mitoszokat es legendakat melyek korulszovik az esoerdot, bemutatva a lodge management muhelytitkait, stb.
- Egy rovid dokumentumfilm a Tambopata Macaw Projectrol es TRC-rol
- Egy 26 perces dokumentumfilm, ami a Tambopata/Candamo tortenetet mutatja be utjaink soran, ahol nem a kutatasom a foszereplo, csupan a film kerete, ami elmeseli hogyan kepes az ecoturizmus, kutatas es a helyi oslakos kozossegek egyutt tenni egy ilyen fontos hely megorzese erdekeben. A magyar termeszetfilm csatornakon kivul meg perui es egy nemzetkozi angol verziot is tervezunk vagni a felvetelekbol.
Nem gondoltam az elejen, hogy ilyen hatalmas elmeny lesz egy filmezest lebonyolitani a szamomra mar olyan jol ismert Tambopatan. Persze nem volt egyszeru feladat mindent megszervezni, osszehangolni es meg az idojaras szeszelyeivel is dacolni, de ez a filmkeszites egy teljesen mas latoszogbol nyujtott ralatast a dolgokra. Mint annyi minden massal, a terepkutatassal is igy van ez, ha mar regota csinajuk ugyanazt ugyanazon a helyszinen, hajlamosak vagyuk elfeledni vagy legalabbis atsiklani a minket korulveveo kornyezet reszletein. A kamera lencsejen es Cinti hatalmas lelkesedesen keresztul sikerult ujra megpillantanom azt a csodat es atelnem azt az erzest amit akkor ereztem mikor eloszor jartam ebben az erintetlen esoerdoben. Remelem hogy ezt sikerulni fog a filmbe is atultetni es nemsokara kulonbozo formakban mindenki szamara elerhetove tenni.
Rio Heath - a boliviai hatar
A hatalmas ezosesek elallta utan februar vegen vegre alkalmunk nyilt ujra terepre menni! Ezuttal a Heath-folyora mentunk egy 5 napos terepkiszallasra. Ez a folyo a termeszetes hatarvonal Peru es Bolivia kozott.
Az utra csatlakozott hozzank Jerico Limabol, akivel meg 2008-ban dolgoztunk egyutt TRC-ben, o is a project alkalmazottja volt. 2 hetre tudott elszabadulni a limai munkahelyerol, a nemzetkozi repterrol, hogy ez ido alatt besegitsen a projektembe. Jo volt 3 ev utan ujra egyutt dolgaozni vele terepen. Braulioval egyutt igy harman indultunk az utra, es meg egyikunk sem jart ezen a folyon ezelott.
Puerto Maldonadot elhagyva eloszor lefele hajoztunk a Made de Dios folyon, egeszen a boliviai hatarig, ahol rakanyarodtunk a Heath-folyora, es itt felfele hajoztunk 3 napig. Az elso ejszakankat meg civilizalt helyen, egy perui lodge-ban (Inkanatura) toltottuk, ahol meg vacsorara is vendegul lattak minket (eleg faradtnak es szanalmasnak tunhettunk..). Mellesleg a lodge a boliviai oldalon volt. Masnap egy masfel oras gyalogosvenyt kovetve Bolivia fele (mint illegalis zoldhatar atlepok) meglatogattuk a hires Heath pampait (Pampas de Heath). Ez egy szokatlanul kulonbozo habitat, kopar pampa hatalmas teruleten, esoerdovel korulveve. Ahogy kiertunk az esoerdobol, egyik pillanatrol a masikra, atmenet nelkul tarult elenk a hatalmas pampa, nagyon kulonos latvany.
Nem messze a lodge-tol felfele hajozva volt egy eleg nagy collpa, amit igen nagy szamban latogatnak papagajok es arak, igy eleg sok tollat tudtunk gyujteni. Meglepo modon azonban az egesz ut soran egyetlen ara feszket sem talaltunk. A kovetkezo napokban csak ott alltunk meg ahol rankesteledett, es satrat verve taboroztunk. Az egyik ejszaka soran a folyo kisse megaradt es reggelre mar viz nyaldosta a satrunk szelet :)
A 3 nap alatt egeszen Puno tartomayig sikerult felhajoznunk, ahol mar az Andok elohegyei talalhatok, Candamoval egy vonalban. Ilyen messzire meg senki sem ment fel a Heath-folyon, legalabbis a beszamolonkra kapott racsodalkozasok alapjan. Igy olyan helyekrol sikerult tollakat (alias DNS mintakat) gyujtenunk, ahonnan meg senki azelott! Az ut soran 336 km folyoszakaszt vizsgaltunk at es nem kevesebb mint 112 tollmintat gyujtottunk.
Nagy elmeny volt egy teljesen uj folyoszakaszt felterkepezni, es meg szivesen maradtunk volna ebben a ket orszag altal hatarolt vadonban, am kotelessegunk volt Puertoban. Egy ujabb csapattagot kellet felszednunk a repterrol, aki a messzi Magyarorszagrol erkezett, hogy az elkovetkezendo masfel honap alatt kamerajaval megorokitse Tambopata csodait, es segitsegunkkel elkeszitsen egy dokumentumfilmet a kutatasunkrol.. Gondolom sokan tudjatok kirol van szo.. :)
2011. febr. 19.Cuzco
Rankfert mar egy kis kikapcsolodas igy a terepszezon derekan, igy februar kozepet Cuzcoban toltottuk. Braulioval a legolcsobb, es valoszinuleg a lehgosszabb modjat valasztottuk az utazasnak, ugyanis Puerto Maldonadobol busszal hagtunk fel az Andok hegyeiben, 3310 m magasan fekvo Cuzcoba. Ez az ut Puertobol regen egy teljes napig tartott (repulovel 40 perc), de miota az uj Inter-Oceanic autopalya elkeszult, az aszfaltozott uton elvileg 10 ora lett volna az ut. Mivel azoban az esos evszakban vagyunk, a heves esozesek miatt gyakran vannak falomlasok az autopalya menten. Ez tortent velunk is, ugy ejfel korul, amikor is egy hatalmas leomlott falszakasz torlaszolta el az utat, es aminek eltakaritasa 8 orat vett igenybe..
Furcsa volt a tropusi klimabol a hideg, esos Cuzcoba erkezni, de a kokatea megint csak segitett akklimatizalodni. Utoljara 2008-ban jartam itt, akkor a videk minden szegletet igyekeztem bejarni, megismerni, most viszont csak pihenni erkeztunk, igy csak Cuzcoban barangoltunk. Ellatogattunk a kozeli romokhoz is, Sacsayhuaman kornyeket peldaul lohaton jartuk be :)
A visszaut Puertoba joval gyorsabb volt, nem volt falomlas, a tropusi varoska pedig hatalmas esozesekkel koszontott minket.
Tambopata - Candamo reloaded
A Puerto Madlonadoban toltott egy het alatt januar elejen sikerult hamar megjavittatni a hajo motorjat, igy keszen is alltunk egy ujabb terepkiszallasra a Tambopata/Candamo regioba. Ezuttal a terepmunka egy egesz honapot vett igenybe, tobb, kisebb kiszallassal, TRC-t pedig mint fo bazist hasznaltuk.
Puerto Maldonado-bol januar 9-en indulva 2 nap alatt jutottunk fel TRC-be, ujra mintakat gyujtve az utba eso collpakrol, es nehany us feszket is megmasztunk.
Januar 14 es 15 kozott Braulioval a Tavara-folyon talalhato La Nube elhagyatott kutatokozpontig hajoztunk fel, az ut soran pedig 3 feszekbol vettunk mintakat, ebbol 2 feszek teljesen uj mintanak szamitott.
TRC-ben Don-al egy uj projektet dolgoztunk ki, mely soran (elsokent a project torteneteben) adult arapapagajokat csapdaztunk a mesterseges feszekodukban. Osszesen 5 aktiv feszekre szereltuk fel a csapdakal, ahol a fiokak mar eleg nagyok voltak. Igy amikor a him vagy a tojo a feszekladaba ment, mi lentrol zartuk a csapda ajatajat, gyors kotelmaszas, majd jott az en harcom az arakkal a feszekben. Miutan sikerult megfognom, lekuldtem vaszonzsakban a talajon varakozo allatorvos csapatnak. Nagy sikere lett ennek az uj rendszernek, osszesen 10 adult egyedet csapdaztunk (2 zoldszarnyu- es 8 skarlat arat), mindegyikbol vert vettunk a genetikai analizisekhez, valamint meggyuruztuk oket, es 2 himre Don muholdas adovevot is szerelt, amivel egy egesz even keresztul kovetheti majd nyomon az utjukat.
Januar 17-20 kozott otunk (Braulio, Don, en, es ket onkentes TRC-bol) egy kozeli (TRC-tol 18 km-re fekvo) palma-mocsarba mentunk taborozni, hogy ott kolto kek-sarga arakat csapdazzunk szinten muholdas nyomkovetok felszerelese celjabol. Az eljaras itt az volt, hogy megfigyeltuk, melyik termeszetes bejaratot hasznaljak az arak a palmafan talalhato feszkukbe valo bejutashoz, es ezzel szemben egy madarasz halot feszitettunk ki, azaz huzunk fel 6 meteres magassagba. Sajnos a 4 nap alatt nem sikerult egy egyedet sem fognunk, de erdekes volt egy palma-mocsarban dolgozni, es Don-tol is sokat tanulhattam.
TRC-be valo visszateresunk utan a Rainforest Expeditions megkert, hogy helyettesitsem TRC manageret egy hetig, igy a lodge adminisztraciojat is ellettam, mialatt folytattuk a feszkeknel valo csapdazasokat.
Januar 27 es 31 kozott ismet megprobalkoztunk visszajutni a Candamo-medencebe, hogy mintakat vehessunk a mulkor felfedezett feszkekbol. Ezuttal Braulio vezette a hajot es minden siman ment, velunk jott meg Pachanga TRC-bol aki nagy segitsegunkre volt a navigacioban, valamint Jill, a project egyik vezeto allatorvosa a Texas A&M Egyetemrol. Ezuttal megusztuk mindenfele baleset nelkul, bar a Tavara-folyo (alias Mordor) meg motorral is eleg veszelyes volt, de biztos ami biztos most egy potmotort, muholdas telefont, es egy GPS messengert is vittunk magunkkal. Szerencsere a Candamo-folyo meg tovabbra is eleg bovizu volt ahhoz, hogy bejutast engedjen nekunk a volgybe. Csupan 3 kilometerrel jutottunk viszont tovabb a multkori pontnal, ahol a baleset tortent a motorral, de igy is jocskan a medence kozepen jartunk. Innen visszafordulva elkezdtuk megmaszni a regisztralt feszkeket. Osszesen 8 feszket masztunk meg, ebbol 5 bizonyult aktiv feszeknek, melyekbol tollmintakat gyujtottunk, valamint Jill segitsegevel vert vettunk a fiokaktol, amit o pedig hordozhato iSTAT-ja segitsegevel elemzett. A nemzeti park szabalya szerint a parkban csak oslakosok horgaszhatnak, igy ujabb feladattal bovult Braulio munkakore. 2 hatalmas paco-t fogott, igy az elso napokban csak halat ettunk mindenfele feldolgozasi moddal elkeszitve. Lefele haladva a Tavara-folyon az ott tavaly felfedezett collpan temerdek tollat gyujtottunk, ami nagy aktivitasra enged kovetkeztetni. Visszaerve a Tambopata-folyora 2 uj feszket fedeztunk fel, mindekettoben 2-2 fioka vart veradasra :) Elmondhato tehat, hogy ezuttal nagy sikerrel zarult a Candamo expedicio, ugyanis egy olyan helyen gyujthettunk mintakat, ahol meg mas kutatok sosem gyujtottek. Viszont jocskan meg is dolgoztunk ezert..
TRC-be visszterve a Rainforest ismet megkert a helyettesitesre, igy par napra ujfent ram harult az eco-lodge managelesenek a feladata. TRC-bol Puerto-ba valo visszateresunk soran februar elejen ujabb mintavetelezest vegeztunk a collpaknal, es nehany uj feszket is megmasztunk. Egy honap utan igy ismet visszatertunk a varosba, ez mindig fura erzes ennyi ido utan. A februari terepkiszallasokhoz valo engedelyek kicsit kesesben vannak, igy ugy dontottem, hogy rank fer egy kis kikapcsolodas igy a terepszezon kozepen, es uj utiranynak a kozeli Cuzco varosat valasztottam.
2011. jan. 3.Tambopata - Candamo
Limabol visszaterve Puerto Maldonadoba egy ujabb, 16 napos terepmunka vart rank, a Tambopata-folyo menten. Ezuttal Andres-el es Braulio-val vagtunk neki az utnak, melynek elso feleben a Tambopata Research Center-ig (TRC) hajoztunk fel. Az ut soran a Rainforest Expeditions jovoltabol a ket masik logde-ukban szalltunk meg, Posada Amazonas-ban es Refugio Amazonas-ban. A Tambopata-folyonak ezen a szakaszan 5 agyagfal (collpa) talalhato, amiket sorra ellenoriztunk es tollakat gyujtottunk korulottuk. Puertobol a folyon felfele haladva a collpak: Posada Amazonas, El Gato, Explorers Inn, Chuncho, TRC.
Ezutan par napot TRC-ben maradtunk, ahol a Tambopata Macaw Project-nek segitettunk be a feszkek megmaszasaban (eleg keves onkentesuk van iden), es sajat vermintakat igy gyujtottunk az idei fiokaktol (eddig 3 zoldszarnyu ara, es 12 skarlat ara mintank van). Gaby es Don is TRC-ben vannak, igy vegre szemelyesen is le tudtunk ulni Donnal (egyik temavezetom) a doktorim eddigi fejlemenyeirol es az idei terepszezon reszleteirol beszelni. Gaby-val pedig az eddig gyujtott es a tavaly TRC-ben gyujtott tollakat (osszesen 179) azonositottuk be fajonkent szetvalogatva oket.
Don statisztikai szerint TRC hires collpaja egy drasztikus hanyatlassal all szemben, sokkal kevesebb madar hasznalja mar ezt a collpat, szinte alig latni mar aktivitast, legalabbis az elmult evekhez kepest elenyeszo. Ez lehet a collpa novenyekkel valo boritottsaga, allaga, asvanyi anyag osszetetelenek valtozasa kovetkezteben. A project, a nemzeti park es a Rainforest Expeditions osszefogva probalja megmenteni a collpat, iden ujra megtisztitva, illetve elemezve a hanyatlas okait. Az innen nem messze talalhato Chuncho Collpa viszont sosem latott aktivitasnak orvend, multkor 150 arapapagajt szamoltunk meg ott egy hatalmas csapatban.
Karacsony utan folytattuk utunkat a folyon felfele haladva, azzal a cellal, hogy iden bejussunk a Candamo Medencebe. Erre az utra Don is csatlakozott hozzank, igy 4-en indultunk utra TRC-bol. Tavaly marciusban az alacsony vizallas miatt nem sikerult bejutnunk, ezert az idei szezonban sokkal korabban, az esos evszak derekan probalkozunk, amikor magasabb a folyok vizallasa. Ezuttal a probalkozasunkat siker koronazta es bejutottunk a hires, erintetlensegeben izolalt Candamo Medencebe!
Eredeti tervunk volt feljutni a Candamo-folyon amig csak lehetseges, es lefele haladva a folyon tollakat gyujteni a collpaknal es feszkeket maszni. Sajnalatos modon azonban a masodik napon a hajo motorja egy nagy sziklanak utkozott a viz alatt es a propeller egy belso resze eltorott, igy innentol a motor mukodeskeptelenne valt. Viszont igy is a medence kozepeig jutottunk, es mivel a baleset egy ara feszek kozeleben tortent, igy azt meg is masztuk es mintat vettunk az egyetlen fiokatol. Ezzel nem kis arat fizetve, de meglett az elso genetikai mintank a Candamo Medencebol..
Innentol evezve haladtunk vissza TRC-be, es igy eleg nehez volt a gyors sodrasu folyon barhol is megallni, igy nem tudtunk tobb mintat gyujteni. Az egyik ejszaka a hirtelen jott esozes kovetkezteben megarado folyo teljesen elmosta a kempingezesre valasztott folyopartot, ejjel 3-kor kellett satrat bontanunk a zuhogo esoben. Donnal vegul ugy dontottunk, hogy vissza kell jutnunk TRC-be amilyen gyorsan csak lehet, mielott meg rosszabbra fordulnak a korulmenyek.
Az egyetlen szakasz, amitol igazan tartottunk az a Candamo- es a Tambopata-folyo kozott talalhato 33 km hosszu Tavara-folyo. Itt tori at ugyanis a folyo az Andok labait, osszekotve a Candamo bekes medencejet a Tambopata-val. Viszont mivel a Tavara hegyek kozott, egy szukebb volgyben kanyarog, nagyon vad a vize es sok szikla talalhato benne. Ha a folyo eppen arad, akkor meg hajomotorral is nagyon nehez atjutni ezen a reszen, egy evezokkel iranyitott bote-val pedig kesz eletveszely.. Igy aztan ugy dontottunk, hogy megallunk a Tavara volgye elott, merlegelni a folyo vizallasat, es ha kell, varunk, amig lecsendesedik. Am a Candamo es Tavara osszefolyasanal nem tudtunk megallni, de a folyo vizallasat igy is eleg jonak talaltuk. Don megjegyezte, hogy eszrevettem-e, hogy a Tavara szakaszon sosem sut a nap, mindig borus az eg, sotet a volgy es hideg szel fuj? Igy ezt a reszt a Gyuruk ura alapjan Mordor-nak nevezte el :) Es a hangulatunk is teljesen tukrozte ezt, a lelegzetvisszafolyott szorongas minden folyokanyar elott, ahol gyors donteseket kellet hozni, hogy a zugok melyik reszere iranyitsuk a hajot. Egyes szakaszokon 1 meteres hullamok csaptak be a hajoba a sziklakrol visszaverodve, a hullmaokra probaltuk mindig merolegesen iranyitani a hajot. Ha egyszer is elvetettuk volna az iranyzekot, akkor a zugok hullamai siman beboritottak volna a hajonkat a folyoba, ezert mindannyiunkon volt mentomelleny es keszen alltunk barmikor kiugrani a hajobol a muholdas telefonunk tarsasagaban. Nagy szerencsenk volt, hogy nem kezdett el omleni az eso a legveszelyesebb szakaszokon valo atkeleskor. Igy vadvizi raftingolassal vegul 3 nap alatt ertunk vissza TRC-be. Itt toltottuk az Ujevet a Candamobol valo visszateresunket unnepelve. Januar elso napjaiban egy peke-peke motort tettunk a Pionusra, es igy kozvetlenul Puertoig hajoztunk.
A varosban hamar megjavitottak a motort, igy a hajo ujra keszen all egy ujabb kalandra a Tambopata-folyon. Valoszinuleg visszamegyunk Candamo-ba is, mivel az ut soran 10 ara feszket talaltunk, amibol 9 meg megmaszasra var. Ezuttal viszont egy peke-peke motort is viszunk magunkkal.
Az ut vegul happy end-el vegzodott a szo szoros ertelmeben, mivel Andres 8-an megnosult, es az eskuvore mi is hivatalosak voltunk :)
Tovabbi kepek: www.dropshots.com/peru02
2010. dec. 18.Lima
December 7-en Limaba repultem vissza 9 napra, nehany fontos megbeszlest es talalkozot lebonyolitani. Az egyik fo motivacio egy japan regesszel valo talalkozas volt, amit mar tobb, mint fel eve fixaltunk le. Izumi Shimada mar tobb mint 30 eve vegez regeszeti feltarasokat Peruban, fokent a partmenti preinka civilizaciok szakertoje, tovabba a Sican- (www.sican.org) es a Pachacamac Archaeological Project (www.pachacamac.net) igazgatoja. A tavalyi szezon vegen Eszak-Peruban tett latogatasom soran talalkoztam a nevevel a sican-i regeszeti feltarasok kapcsan, ahol a muzeumi anyagok szerint papagajtollakat is talaltak a sirokban. Mar Ausztraliabol vettem fel vele a kapcsolatot, leveleben elmagyarazta, hogy epen megmaradt tollakat Sican-ban nem talaltak, viszont a Limahoz kozeli Pachacamac feltarasa soran tobb ara- es amazon papagaj epen megmaradt tollai kerultek elo a 2005-os feltarasok soran.
Egyuttmukodesunk egy "interdiszciplinaris" kutatas lenne, ami ez esetben a biologiai-, genetikai- es regeszeti tudomanyok hatarmezsgyejen fekszik. Celunk az osi tollakbol valo DNS maradvanyok (foleg mitokondrialis DNS) kivonasa, amit kora miatt osi DNS-nek (ancient DNA) neveznek. Ausztraliaban az egyetemunkon felkerestem egy regesz-antropologus professzort, bizonyos Robert Attenborough-t (mellesleg Sir David Attenborough fia...), aki korabban dolgozott human aDNS-el. O tovabbkuldott az Adelaide-ben talalhato Ancient DNA Centre (www.adelaide.edu.au/acad) vezetojehez. Ebben az intezetben kimondottan osi biologiai mintakbol valo DNS kivonasara specializalodtak high-tech klimakontrollalt laborjaikban. Szerencsenkre az intezet vezetojet nagyon is erdekelte egy ilyen tema Peruban, es beleegyezett az egyuttmukodesbe.
Izumi december masodik heteben erkezett Limaba, igy erre az idopontra egyeztettuk a talalkozonkat, emiatt jottem vissza Puerto Maldonadobol. A megbeszeltek alapjan kimentunk egyutt Pachacamac-ba, ahol a feltaras vezetojevel talalkoztunk, es megkerestuk a papagajtollakbol keszult fejdiszeket, amiket a leletraktar dobozaiban taroltak. Nagyon izgalmas volt, szinte filmbeli jelenet, ahogy a raktarban a rengeteg fa- es kartondobozok kozott kutakodtunk maszkok, fejdiszek, csontok, es mas, muzeumban meg nem kiallitott leletek kozott. Vegul megtalaltuk a tollakat is, mindegyikrol felveteleket keszitettunk, amiket sajnos itt nem mutathatok meg, mivel az anyag meg sosem kerult publikalasra. Izumi megkert, hogy valogassam ki azokat a tollakat, amikbol legvaloszinubb, hogy DNS-t tudunk kivonni, igy ezeket a mintakat kulon valasztottuk. Ok regeszekkent csak “sarga”, “piros”, “kek” elnevezesekkel illettek a tollakat, amiket kezbe veve a sajat kutatasom alanyainak tollait ismertem fel bennuk, es sokukrol egybol a fajt is meg tudtam hatarozni. Fantasztikus erzes volt i.sz. 1100-1500-ra datalt, meg a preinka Pachacamac korabol elokoerult, vagyis mintegy 500-900 eves tollakat a kezemben tartani.
A mintak vetele elott meg engedelyeket kell beszereznunk a Perui Kulturalis Miniszteriumtol, de a regeszeknek ez mar csak egy rutin eljeras. Remelehetoleg megkapjuk az engedelyeket aprilisra, igy Perubol valo tavozasommal egyidoben mintakat vehetnek az osi leletekbol es magammal vihetnem az Ausztral laborba. A “terepmunka” vegeztevel este Izumi-val es Lizzie-vel egy japan etterembe mentunk vacsorazni, amit egy a Rainforestnel dolgozo kozos ismerosunk, Daphne testvere vezet.
Egy masik fontos talalkozora is sor kerult Limaban, de tejesen mas, az okoturizmus teruleten. A Rainforest Expeditions vezetoivel volt egy egesz napos, 7 oras megbeszelesem. A talalkozo soran tobbedmagammal a ceg uj marketinges es internetes arculatat vitattuk meg. Bar korabban mar esett rola szo, hogy talan jobban beleasnam magam a ceg dolgaiba, es alkalmaznanak is, de arra nem gondoltam, hogy maris egy ilyen fontos targyalason talalom magam, ahol sokmindenrol kikertek a velemenyemet , igy az elejen kicsit meglepodve ultem a targyalo kerekasztaljanal, meg sosem voltam ilyen szituacioban :) Tulajdonkeppen mint kutato vettem reszt, a TRC-s tapasztalatokkal, informaciokkal, mivel az uj marketingjukhoz a kutatasi szempontokat is merlegelni akartak. Peldaul a kutatassal vonzani tobb turistat a mostani holtszezonban (ami a kutatasnak viszont foszezon), uj promociokat ajanlani a turistaknak a termeszetvedelem es a kutatas eszkozeit is figyelembe veve. Sokan talan mar lattatok is a ceg most meghirdetett termeszeti rajzversenyet gyerekekenek amit ezen meetingen targyaltunk meg, es mar el is az ajanlat (www.perunature.com.pe).
Egy masik fontos kimenetele a megbeszelesnek az volt, hogy februarra 4 hetre szerzodtettek egy a Tambopatarol, kornyezetvedelemrol, konzervaciobiologiarol, es a Rainforest lodge-airol szolo filmezes koordinalasara, amit a Termeszetfilm.hu tudomanyos filmmuhellyel (www.termeszetfilm.hu) kozremukodve csinalnank meg. Kurt szerint a talakozo olyan sikeres volt, hogy jovore gondolkodnak a resztvevok hosszabb tavra valo szerzodtetesen.
2010. dec. 6.Rio Piedras
A repulogepbol kiszallva ujra megcsapott a hihetetlenul paradus forrosag Puerto Maldonadoban. Meg megerkezesem napjan osszeultunk Crissel-el – a projekt puerto maldonadoi koordinatoraval, aki a kutatasi engedelyeinket intezi – megszervezni az elso terepkiszallas reszleteit. Crissel a Tambopata Macaw Projekt-nek dolgozik, de most asszisztenskent elkisert a terepre es segitett az ut logisztikajaban. Mar honapokkal korabban elkezdtuk szervezni vele a terepmunkat, kezdve azzal, higy egy uj hajot (bote-t) vasaroltunk, mert az oreg Pionus menstruus hajoteste mar elegge megviselt allapotban volt Don collpa monitoring projektje utan, ami oktoberben ert veget. Igy most egy vadonat uj bote-t vasaroltunk es az uj Pionus-nak neveztuk el. Az uj hajo megkapta a tavaly vasarolt Mercury 40hp-s negyutemu motorjat es mar keszen is allt elso utjara a Piedras-folyon. Motoristanak Don Andres-t szerzodtettuk, akit meg tavalyrol ismertem a Rainforesttol TRC-ben, es aki eveket dolgozott a Piedras-folyon es ebbol eredoen jol ismeri a videket, ahol en ezelott meg sosem jartam.
A Piedras-folyo a Madre de Dios-folyoba torkollik, attol eszakra fekszik, az Interoceanic autopalya Tambopataval atellenes oldalan, ahonnan meg nem voltak mintaink. A kutatashoz viszont ez igen fontos, hogy megtudjuk azon az oldalon is ugyanazok az egyedek hullajtjak-e el tollaikat, mint a Tambopata-folyo oldalan, vagyis hogy tovabbra is atrepulnek-e az egyre nagyobb forgalmu uj autopalya felett.
A 10 napos terep alatt 425 km folyoszakaszt terkepeztunk fel (Rio Piedras, es egy kis mellekfolyoja a Rio Pariamanu). Az ut soran eloszor a Don es Gaby altal 2007-ben felterkepezett szakaszon talalt collpakat ellenoriztuk (az anno rogzitett koordinataik alapjan), kulonosen azokat, ahol ok arapapagaj aktivitast irtak le. Ezen kivul azonban sok olyan szakaszon is jartunk, ahova ok nem jutottak el, pl. a Rio Pariamanu-n, es mi is tobb uj collpat talaltunk, sot, meg egy teljesen elhagyatottan allo lodge-ot is. A Piedras-folyon felfele haladva 3 turista lodge-ot erintettunk, mindegyikben kaptunk ingyen szallast 1-1 ejszakara, mivel turistak most nem voltak (az esos evszak a turizmus szamara holt szezon). Don Andres, a motoristank jovoltabol, akinek csaladja es sok baratja is e folyo menten el, sok helyi lakossal kerultunk kapcsolatba, akik a kutatasnak ajandekoztak meg regrol meglevo papagaj tollaikat. Sajnos ezek tobbsege nem termesztes uton elhullott egyedekbol szarmaznak, viszont tollaik legalabb a tudomany szolgalataba allnak.
3 helyi indian kozosseggel (comunidad nativa) is kapcsolatba leptunk (Tipishca, Puerto Nuevo, Monte Salvado), akik a Yine indian torzsbe tartoznak, es a spanyol mellett maig beszelik a sajat nyelvuket. Toluk is sok tollat kaptunk, amit ok fejdiszeikhez hasznalnak. Megerkezesunkkor es elbucsuztatasunkkor 1-1 tal masato italt (olyan mint a chicha, erjesztett maniokagyoker, amit regen a nyalukkal, manapsag mar “allitolag” cukorral es gyumolcsokkel erjesztenek) kellett fenekig “lehorpintenunk”, kulonben sertesnek veszik ha marad a talban az italbol. A latogatasunk soran kiseloadast tartottunk nekik arrol, hogy miert fontos megvedeni ezeket az allatokat, es mindharom kozosseget sikerult egyuttmukodesre venni, es 1-1 szilikageles dobozt hatrahagyni, hogy ebbe gyujthessenek elhullott tollakat a collparol, vagy amit az erdoben talalnak. Ha ezt tenyleg megteszik, ahogy igertek, ez nagyban novelne a mintaelemszamunkat, egy sokkal hosszabb idoperiodus alatt, mint amennyit mi gyujtesre tudunk forditani.
A legtavolabbi pont ameddig a Rio Piedras-on eljutottunk Monte Salvado Indian kozossege volt, az orzok... Hogy mit vedelmeznek? Ahogy ok mondtak, vadon elo testvereiket. Monte Salvado-tol par kilometerre talalhato ugyanis a “magikus” 343-as vonal (ami egy UTM hosszusagi fokot jelent). Emogott a vonal mogott maig olyan indian torzsek elnek (los no-contactados), akik maig nem leptek kapcsolatba modern civilizacionkkal. A perui allam ezt a hatalmas teruletet kinevezte az Onkentes elszigeteltsegben elo indian torzsek rezervatumava (Reserve for Voluntarily Isolated Indigenous People), es Monte Salvado-t tette meg a kapu orzoinek. Innen nem engedhetnek tovabb senkit a 343-as vonalon tulra, hogy tiszteletben tartsak “vad testvereik” elszigeteltseget. Ha nem is lathattuk ezeket a vad embereket, erdekes volt torteneteket hallani feloluk. Az egyik torzset – ami nagyon kozel el Monte Salvadohoz – Mashkopiros-nak nevezik, es oket rendszeresen latjak az itteniek. Egyszer mar kapcsolatot is probaltak teremteni veluk messzirol, es ugy tunt, hogy megertik a kozosseg Yine indian nyelvet, tehat valahol tenyleg elszkadt testverek lehetnek. Ebben az evszakban kimereszkednek a rezervatumbol teknosok utan vadaszni, es ilyenkor sokfele latni nyomaikat, ideiglenes hazaikat, amelyekrol a monte salvadoiak kepeket keszitettek, amiket engedelyukkel itt kozlok.
Elhullott dardaikat kincskent orzik, amiket mi is megcsodalhattunk. Sajnalatos modon az egyik dardat egy emberbol kellett kiszedni. Tortent ugyanis kb. 1 honappal erkezesunk elott, hogy idegenek erkeztek a teruletre fat vagni, csonakot epiteni, es az egyik veluk levo gyereket egy no-contactados indian dardaja talalta el. A falubelieket meg sosem bantottak, az idegeneket valoszinuleg betolakodoknak tekintettek, es igy tortent a baleset. A fiut azota limaban apoljak es tulelte az esetet.
Mi el szerettunk volna jutni a 343-as vonalig (a falutol kicsit messzebbre) collpakat keresni. Erre a keresunkre osszeult a falu, es Teodoro, a kozosseg vezetoje elmondta, hogy egy hete meg a vonalon kivul lattak a no-contactados-ok hazait, es egy esetleges ujabb baleset elkerulese erdekeben nem javasoljak, hogy a vonalig menjunk, amit mi bolcsen meg is fogadtunk. Viszont ismertek egy collpat nem messze a falutol felfele a folyon a rezervatum iranyaba, ide Teodoro szemelyesen kisert el minket.
Elso terepunk a Rio Piedrason kalandosan es nagyon eredmenyesen alakult. A folyoszakasz felterkepezese alatt mintegy 140 tollat sikerult osszegyujtenunk collpakrol, helyiektol, indian kozossegektol. Az ut soran 4 valoszinusithetoen aktiv arapapagaj feszket regisztraltunk, amiket valoszinuleg a szezon vegen valo visszaterttunkkor majd maszofelszerelesunkkel megmaszunk, amikor mar fiokak is lesznek a feszkekben.
Puerto Maldonadoba december 4-re kellett visszaternunk, ekkor voltak ugyanis a regionalis valasztasok, es minden peruinak kotelezo szavaznia, kulonben buntetest kell fizetniuk. Puerto erre a napra megtelt emberekkel, mindenki aki elt es mozgott, jott szavazni, igy sok uj ismerost lattunk viszont a varosban, sot az egyuttmukodesert cserebe vizitaxikent mi is szallitottunk embereket a varos fele tartva.
Meg tobb kep a "Peru fotoalbum" linkre kattintva erheto el a jobb oldalon.
2010. nov. 23.Budapesti ősz
November 2-an erkeztem haza, ismet a Canberra-Melbourne-Singapore-London-Budapest utvonalon. Kb. 10 mozifilmet es TV show-t sikerult megneznem ezen a rovidke uton a repulo digitalis valogatasabol. Budapesten szikrazo oszi napsutes fogadott, nagyon jo erzes volt felulrol ujra latni az oly ismeros varost.
Alig 20 napot toltottem Budapesten, de honapoknak tunik igy visszatekintve, annyi mindent sikerult belepreselni ebbe a rovid idobe. Talalkozok, megbeszelesek, rendezvenyek, felszerelesek vasarlasa, tovabbi koordinaciok a terepmunkat illetoleg, tehat tul sok idom nem jutaott unatkozni :) Orultem, hogy legalabb nehanyotokkal sikerult osszefutnom ezalatt a hektikus 2 es fel het alatt!
Szivesen maradtam volna megy egy kicsit otthon, de hat a koltoszezon es az esos evszak maris kezdetet vette Tambopataban, igy hivott a kotelesseg es az ujabb terepszezon…
Mint korabban irtam, az utazas ezuttal kicsit komplikaltabbra es hosszabra sikeredett a normalisnal. Texas miatt ugyanis 2 jegyet kellett vennem, egy Budapest-Dallas es egy Dallas-Lima szakaszt. Annyi volt csak ezzel a baj, hogy ezek a szakaszok is tobb szakaszbol alltak, igy a teljes utam a kovetkezo keppen alakult: Budapest-London-Chicago, Chicago-ban USA vam es vizumellenorzes, csomagok ujra bechekkolasa, majd Chicago-Dallas. Eddig tartott az elso szakasz, itt kijottek ismet a csomagok, es mikor mentem volna ujra bechekkolni (este 11 orakor a Dallas/FortWorth repteren), kiderult, hogy a repter bezart, es csak hajnali 4 kor nyit ki ujra, a gepem pedig 5 kor indult innen. Igy az ejszakat a repter varojaban sikerult “kenyelmesen” eltoltenem a csomagokon aludva :) Innen hajnalban mentem tovabb Miami-ba, ahol pedig 10 orat kellett varnom az utolso csatlakozasra. Valahogy ugy alakult, hogy ezen az utolso jaraton mar csak Business osztalyra volt hely, igy ezt az Economy osztaly aran kaptam meg a tobbi szakasszal. Ebbol kifolyolag hasznalhattam a repteren az elsoosztalyon utazoknak jaro Admiral Lounge-t, ami ingyenes internettel, etellel, koktelokkal, furdoszobaval jart :) A Miami-Lima jaraton eletemben eloszor (es valoszinuleg utoljara) utaztam Business Calss-on ebbol a furcsa veletlenbol kifolyolag. Hihetetlen kenyelmes, hidraulikusan allithato ulesek, 3 fogasos vacsora, pezsgo, etel es itallap jellemeztek hosszu utam utolso szakaszat :) Vegul 21-en este 10-re ertem Limaba, mintegy 40 oraval a Ferihegyen valo bechekkolas utan, de csodaval hataros modon mindket csomagom epsegben (bar az USA vamorseg altal atkutatottan) megerkezett. Taxival Lizzie-ek hazaba mentem La Molina negyedbe, nagyon furcsa ujra itt lenni Peruban.
Masnap az egesz napot egyutt toltottuk Lizzie-vel, vasarlassal, setaval az oceanparti Miraflores negyedben. Este pedig egy fontos uzleti vacsorat toltottem el Kurt-al, a Rainforest Expeditions igazgatojaval, akivel megallapodtunk egy kozeljovobeni egyuttmukodesrol, mely soran a Rainforest-nek dolgoznek a kutatasommal parhuzamosan amig Peruban vagyok egy kutatas-turisztaika-management osszekoto szerepben. A reszleteket meg kesobb beszeljuk meg decemberben.
A kovetkezo reggelen ujra taxi es irany ismet a repter, ezuttal a vegleges uticellal: Puerto Maldonado-ba. Furcsa veletlen, hogy a repulon mellettem utazo holgy az Interoceanic Highway egyik felugyelo szervezetenek az alkalmazottja, igy sikerult kontaktot szereznem a kutatasom egyik kulcspontjarol, az autopalya epitesrol, mely informacio meg hasznos lehet a tovabbiakban.
2010. okt. 31.Bucsu Ausztraliatol
Oktober hatralevo reszet az Ausztraliat atszelo ut utan Canberraban, egyetemi teendokkel toltottem. Palyazatiras, statisztika, sot meg egy elsosegely kurzus is kozbejott, amibol meg le is kellett vizsgazni. Evek ota nem hallgattam elsosegely tanfolyamot, foleg nem angolul, igy igen hasznosnak bizonyult a kurzus, amit az egyetem szervezett a doktoranduszainak.
Vegul pedig megkezdodott a nagy hajra, a kovetkezo terepszezonra valo ujabb felkeszules. Kutatasi terv, idorend, koltsegtervezet, felszerelesek beszerzese, es rengeteg egyezteto megbeszeles a temavezetoimmel, neha Skype konferencian keresztul Texas-al. Nagy vonalakban a kovetkezokben allapodtunk meg: November 1-en hazautazok Budapestre, ahonnan 20-an indulok tovabb Peruba a terepre. Az idei terepszezonban meg tobb helyszinen folyik majd a mintagyujtes a Perui Amazonasban, nem csak a Tambopata regioban, de az ujonnan epult Interoceanic Highway tuloldalan levo folyoszakaszokon is, tobbszori ismetlessel. Ezzel probalunk meg atfogobb, kiterjedtebb kepet alkotni a Perui Amazonas ezen reszen elo arapapagaj populaciok genetikai diverzitasarol, valamint az Interoceanic autopalya hatasarol a papagajok migraciojara. A tollmintak gyujtesebe iden a regioban folyo turizmus kepviseloit, es a helyi kozossegeket is be szeretnenk vonni, igy a betanitas alapjan ok folytathatjak a gyujtest a collpaknal egesz even at. Emiatt a regio osszes utazasszervezo cegevel, es a lodge-okkal is fel kellett vennem a kapcsolatot a talalkozok, targyalasok megszervezesere a jovobeni egyuttmukodest illetoleg.
A terepszezon iden is a koltoszezonnal szinkronban folyik (a fiokaktol is szuksegunk van vermintakra), tehat aprilis vegeig leszek terepen Peruban. Ezutan kezdodik a mintak genetikai elemzese, amit ugy nez ki, hogy Don egyetemen, a Texas A&M egyetem laboratoriumaiban vegeznenk, ahol a szamunkra nagyon fontos Scarlet Macaw Genome Project folyik, ami celul tuzte ki az Ara macao (egyik kutatasi alanyom) teljes genomjanak felterkepezeset. Igy ugy tunik, hogy Perubol Texasba visz majd tovabb az utam, ahol par honapot meghivott kutatokent toltenek. Emiatt a Budapest-Lima repjegyemet Texason keresztul kellett megvennem, ami kicsit bonyolitotta az utazast (lasd kesobb).
Az utolso hetek/napok Canberraban bucsupartykkal teltek. Iden nagyon sok uj emberrel ismerkedtem meg Ausztraliaban, ezuttal sokkal nehezebb hatrahagyni ezt a fura kontinenst. Rengeteg elmennyel, utazassal es baratokkal a hatam mogott indulok utnak Budapestre. Temavezetom, Rob egeszen a beszallo kapuig kisert a repteren, majd egy nagy olelessel bucsuzott, es megigerte, hogy meglatogat Peruban :)
Sivatagi Roadtrip 2/2: Uluru-Canberra
Utunk masodik feleben az Uluru-t elhagyva egy kis kiterot tettunk eszak fele, Alice Springs varosat meglatogatva, ami Ausztralia majdhogynem mertani kozepen fekszik.
Innen del fele indultunk friss elelmiszerrel es uzemanyaggal feltankolva a masodik legritkabb ausztraliai madarfaj, a walesi hercegno-papagaj (Princess parrot; Polytelis alexandrae) megkeresesere. Ezuttal azonban - a faj ritkasagat es sporadikus megjeleneset bizonyitva - nem jartunk sikerrel. Kisse bizarr, hogy mind a Princess es a Scarlet-chested parrot fogsagban sokkal elterjedtebb, mint eredeti elohelyukon. Mindenesetre a Kings Canyon gyonyoru habitat volt, egy sivatagi kanyon patakkal es dus vegetacioval.
Delebb fele ujabb allamhatarhoz erkeztunk: South Australia. Coober Pedy, egy erdekes opal-banyasz varoska a sivatagban, es foldalatti hazairol valt ismertte Ausztralia szerte, igy probaltak ugyanis a banyaszok menedeket talalni a sivatag forrosaga elol. Tisztara olyan volt, mintha a Star Wars egyik helyszinere csoppentunk volna bele :) Innen ismet kelet fele vettuk az iranyt a Lake Eyre fele, amit vizzel feltoltodve talaltunk. Ez igen ritka esemenynek szamit, evtizedenkent altalaban csak egyszer toltodik fel, es nagy reszben kiszaradt allapotban talalhato. Vize amugy az asvanyok miatt elegge sos volt.
A sivatagi kornyezetbol egy napos kiterot tettunk a kozelben talalhato hegyekbe: a Flinders Ranges Nemzeti Parkba. Szinten a kozelben talalhato az Ediacara Fossil Reserve, ahol anno a hires Ediacara oslenyfaunara bukkantak. A sivatagban meg hoforrasokat is lattunk, melyek kenes vizei kulonos okoszisztemat alakitanak ki a sivatagi kornyezetben. Amugy eleg csapadekosnak szamit ez az ev itt Ausztraliaban, es emiatt a sivatagok tobbsegeben a megszokott kietlen sivar pusztasag helyett rikito zoldben pompaznak a dunek.
A soron kovetkezo sivatag a Strzelecki Desert volt, amin atkelve egy harmas allamhatarhoz erkeztunk: itt er ossze ugyanis South Australia, Queensland, es New South Wales. Szinten itt talalhato a Dingo Fence, ami a vilag leghosszabb, folyamatosan ellenorzott keritese, ami a vadkutyak tavoltartasara szolgal Ausztralia keleti reszerol. Atkelve a kerites tuloldalara, New South Wales allamban hirtelen rengeteg kenguru kerult ismet a szemunk ele. Ez az eredmenye a dingok hianyanak, akik Ausztralia mas reszein kontrollaljak a kenguru populaciot. A gond csak az, hogy kerites hijan viszont a new south wales-i farmokon tartott haszonallatok szamat is “kontrollalnak”..
New South Wales-ben ismet hideg es eso fogadott minket, bar Canberraba visszaerve egesz tavaszias idore fordult. Bizony hosszu volt az ut, a vegso parameterek: 6500 kilometer 2 het alatt, atszelve Ausztraliat nyugatrol keletre. Ezzel kipipalhattam mind a 8 Ausztral allamot az elmult honapok utjai alatt :) ACT (Australian Capital Territory, tulkepp Canberra es kornyeke), New South Wales, Queensland (meg ha csak a sarkanal is), South Australia, Northern Territory, Western Australia, Victoria, es Tasmania. Fura visszacsoppenni az egyetemi habitatba a sivatag utan.. :)
Tovabbi kepek az utrol:
http://www.dropshots.com/australia1
es a folytatas: http://www.dropshots.com/australia2
Udv, Gyuri
